Kinek is ne lenne szívügye a környezetvédelem. Környezettudatosak vagyunk, mikor nem a bolti műanyagba, hanem saját szatyrunkba tesszük a tejet; ha szelektíven gyűjtjük a szemetet, vagy kiiktatjuk a vegyszerek egy részét háztartásunkból. Persze a vállalatok sem szeretnének lemaradni ebben a nagy környezettudatos versenyben. Aztán kinek, hogy sikerül…

Mi az OTP-vel már egy éve úgy döntöttünk, hogy nem pazaroljuk fölöslegesen a papírt, és hiába küldözgetek én ide-oda mindenféle pénzeket, kapok is innen-onnan, és vonnak ők maguk is eleget, elég az nekem, ha havonta egyszer küldik ki papíron az elszámolást. Persze környezettudatosan döntöttünk, mert kaptam tőlük előtte egy levelet, hogy mi ketten, ha összefogunk, az mennyire jó lesz nekünk és a világnak egyaránt. Mivel teljesen egyetértettem vele, így azon nyomba válaszoltam is rá, hogy igen, ezt szeretném én is.

A minap egy újabb elszámolásom érkezett, és abban egy újabb környezettudatos ajánlat: „Váltson Ön is hitelesített elektronikus bankszámlakivonatra! A kényelmes, költségtakarékos és környezetbarát barát megoldással gyorsan elérheti számlakivonatait…” Az első reakcióm a megdöbbenés volt. Ezt tényleg komolyan gondolják? Így, ebben a formában. Mert ezt a 3 soros, valóban hasznos üzenetet és valóban környezetbarát megoldást egy teljesen külön papírlapra nyomtaták. Ez azért valljuk be, nem igazán környezettudatos megoldás. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy simán ráfért volna az elszámolásom aljára, vagy esetleg üres hátlapjára is. Szóval sikerült egy jó üzenetet egy teljesen elhibázott módon megvalósítani.

Miközben így jártak a fejemben a kritikusabbnál kritikusabb gondolatok, kénytelen voltam rádöbbenni, hogy magam is hány meg hány hasonló álmegoldást választok. Elfelejtek szatyrot vinni a vásárláshoz, és azzal nyugtatom meg a lelkiismeretemet, hogy visszaváltható, környezettudatos táskát veszek (persze drágábban, ezzel vásárolva meg lelki nyugalmamat). Kocsival viszem le a szelektív hulladékot akkor is, mikor simán lesétálhatnék vele, mert nincs olyan sok.  Kidobom az élelmiszer hulladékot, pedig milyen régen tervezem, hogy komposztálhatni fogunk, és sorolhatnám saját, nem átgondolt cselekedeteimet is.

Szóval magamba szálltam, és azóta igyekszem odafigyelni ezekre az öntudatlan jó szándékú, ám nem jó végeredményű folyamatokra. Mert komolyan azt gondolom, hogy minden apróságon múlik. Tudják, a pillangó megrebbenti a szárnyát…  Hát, még ha egy ember tesz valamit…

G:M.